Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Az előzetes közlésnek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter kedden hivatalosan is beterjesztette a parlamentnek a 2024-es költségvetést. Vagyis a kormány minden kockázat, valamint a 2023-as büdzsé elcsúszása ellenére ezúttal is bevállalta a korai költségvetés-alkotást, annak minden hátrányával. A hab a tortán, hogy a jelenlegi változatában még törvénysértő is a törvényjavaslat: nem számol a jegybanki veszteségtérítés kiadásával, és ebből kifolyólag azt is mondhatjuk akár, hogy csak azt a látszatot kelti, hogy ez egy kész költségvetés. Gyorsértékelésünkben összefoglaljuk a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletes elemzéssel hamarosan jövünk.
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden 10 órakor adta át virtuálisan az Országház épületében Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a 2024-es költségvetést. Az eseményen kiderült: marad a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap, mindkettő 1300 milliárd forint feletti összegben és ehhez továbbra is használja a kormány az extraprofitadókat. A kivezetés csak részlegesen indul meg. A tervek szerint július 7-én nyeri el végső formáját a 2024-es büdzsé.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön, 15:00-kor sajtótájékoztatót tartanak.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.
Meghosszabbítja a kormány a háztartásokat és a kkv-kat védő kamatstopot és az intézkedés addig lesz hatályban, amíg a jegybanki alapkamat egy számjegyű tartományba süllyed – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai azt jelentik, hogy még legalább fél évig megmarad a kamatstop intézménye, és azzal indokolta, hogy enélkül most jelentősen ugrana az érintettek havi törlesztőrészlete. Gulyás jelezte, hogy a nyári hónapokban már 20% alá csökkenhet az éves infláció Magyarországon, és elárulta, hogy a most készülő 2024-es költségvetés 2,9%-os GDP-arányos deficitcéllal készül, 4%-hoz közeli GDP-növekedési előrejelzés mellett, igaz sok a bizonytalanság a paramétereknél, többek között a gáz- és áramáraknál. Azt is jelezte, hogy az extraprofit adók csökkentett mértékben szerepelnek majd a jövő évi költségvetésben, az idei költségvetés kapcsán pedig azt mondta: nem dőlt még el az a vita a kormányban, hogy intézkedések is kellenek-e a hiánycél tartásához, vagy nem. Az alábbi hírfolyamban folyamatosan tudósítottuk a Kormányinfó főbb információit, bejelentéseit.
Elérhetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél, ám a 2024-es büdzsére ez már nem igaz: az eredeti 2,5%-os GDP-arányos deficitcél tartása érdekében a kormány érdemi költségvetési kiigazításokra kényszerülhet - így lehet összefoglalni a Portfolio és a piaci elemzők költségvetési helyzetértékelését. Mindez azért is kifejezetten érdekes, mivel a kormány már most is dolgozik a jövő évi büdzsén, amit a legutóbbi tervek szerint idén nyáron fogadhat el a parlament.
Egyre inkább leprává válik minden, amihez Trump hozzáér.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
